Mit Kell Tudni A Szerencsejáték-Függőségről? - A Pszichológus Válaszol

Úgy gondoljuk, hogy rendkívül hasznos lenne egy olyan tájékoztató jellegű cikk, amely a szerencsejátékok területén egy nagyon is valós, gyakran tetten érhető, ugyanakkor nagyon összetett problémáról szól: a játékfüggőségről. 

Ha még nem találkoztál ezzel a betegséggel személyesen, vagy baráti körödben akkor bízunk benne, hogy soha nem is fogsz. A szerencsejáték-függőség azonban tagadhatatlanul jelen van a kaszinójátékosok körében, és sajnos továbbra is jelen lesz. Ez önmagában normális is, hiszen emberek vagyunk, és mindnyájunknak különböző gyengéi vannak, ezek pedig sok esetben sajnos egészségtelen gyakorlatok, ilyen például a szerencsejáték-függőség is. A szerencsejáték függőség pszichológus révén történő ismertetése mindenképp hasznos lehet azoknak is természetesen, akik nem küzdenek még ezzel, csak tartanak tőle.

A téma kapcsán most először készítettünk egy átfogó anyagot, mert úgy gondoljuk valóban szükség van rá. Törekedtünk arra, hogy a leghitelesebb információkat gyűjtsük össze, ezért felvettük a kapcsolatot egy szakemberrel, aki szakpszichológus és pszichoterapeuta, és elsősorban különféle szenvedélybetegségek kezelésével foglalkozik. Szakértőnk  Diana Zazula, aki választ ad a függőségekkel kapcsolatos kérdéseinkre, különös tekintettel a szerencsejáték-függőség sajátosságaira, többek között a szerencsejáték függőség lelki okai kapcsán. Így az alábbiakban tehát a Deluxe Casino Bonus által készített interjút olvashatjátok a témában!

DCB: Kezdjük a legelején. Mit jelent tulajdonképpen szerencsejáték-függőnek lenni? Hogyan határozhatjuk meg és írhatjuk le ezt a kifejezést a legreálisabb és bárki számára könnyen érthető módon?

Diana: A szerencsejáték-függőség (vagy más néven ludománia) egy tartós és visszatérő kóros szerencsejáték-viselkedés, amely különböző kényelmetlenségeket okoz. Akkor beszélünk függőségről, ha egy adott személy esetében ez a kóros állapot legalább 12 hónapon át megnyilvánul, és az alábbiakban ismertetett elemek közül legalább négy igazolható nála:

• Egyre több pénzzel kell játszania, hogy ugyanazt az örömöt vagy eufóriát érezze
• Az illető személy nyugtalanná és ingerültté válik, amikor megpróbálja abbahagyni vagy csökkenteni a kóros szerencsejátékot
• Sok erőfeszítést tesznek a játék leállítására, ellenőrzésére vagy csökkentésére, de mindezt sikertelenül
• Az egyént intenzíven foglalkoztatja a szerencsejáték (pl. kitartóan gondolkodik a korábbi szerencsejáték-tapasztalatok újraéléséről, új játéklehetőségeket tervez, azon gondolkodik, hogyan szerezzen pénzt a játékhoz)
• A szerencsejáték gyakran egy módja annak, hogy megszabaduljunk a negatív hangulattól (pl. boldogtalan, reménytelen, bűntudatos, szorongó, depressziós hangulattól)
• Gyakran a függő személy egy bizonyos pénzösszeg elvesztése után a következő időszakban bosszút akar állni, és visszatér, hogy elégtételt vegyen, hogy megpróbálja a veszteségeit visszaszerezni
• Eltitkolja környezetében a szerencsejátékban való részvételét, hazudik a valós játékidőről, kevesebb játékkal töltött időt vall be másoknak
• Veszélybe került, vagy már el is vesztett egy fontos kapcsolatot, állást, tanulmányi vagy karrierlehetőséget a szerencsejáték miatt
• Másokra támaszkodik, hogy megszerezze azt a pénzt, amelyre szüksége van a szerencsejáték miatti nehéz anyagi helyzetből való kilábaláshoz

Ezek a rendellenességek epizodikusan vagy akár rendszeresen is előfordulhatnak az érintett személyek életében.

DCB: Mire vezethető vissza, tulajdonképpen hogyan is alakul ki a szerencsejáték-függőség?

Diana: A kóros játékszenvedély bármely életkorban kialakulhat, gyakrabban serdülőkorban vagy fiatal felnőtteknél, de vannak olyan esetek is, amikor a zavar középkorúaknál vagy akár azon túl jelentkezik. Általában több év alatt alakul ki. A legtöbb ember, akinél ez a rendellenesség kialakul, olyan játékmintával rendelkezik, amely fokozatosan növekszik mind a gyakoriság, mind a tét összegének tekintetében. A szenvedélybetegség könnyebb formái pedig idővel sajnos súlyosabb esetekké fejlődhetnek.

DCB: Kiknél alakul ki ilyen függőség a legkönnyebben, leggyakrabban? Számít például a nem, életkor, származás stb.?

Diana: Férfiaknál sokkal gyakoribb, mint nőknél, bár ez a különbség napjainkban már egyre csökken. A kutatások azt mutatják, hogy a nők esetében gyorsabb az evolúció, mint a férfiak esetében. A férfiak viszont hajlamosabbak fiatalabb korban kezdeni a szerencsejátékot, így esetükben a zavar korábban kezdődik, mint a nőknél. Amit megfigyeltek még, az az, hogy a legtöbb esetben, amikor egy adott személyt idősebb korban érintett a függőség, akkor az gyakrabban került ki a női nem képviselői közül.

DCB: Melyek számítanak a szerencsejáték-függőség első jeleinek, és miben különböznek ezek a jelek más függőségektől?

Diana: Amikor függőségekről, bármilyen típusú függőségről beszélünk, kérdéseket kell feltennünk, hogy kiderüljön vajon ez a viselkedés kezdi-e negatívan befolyásolni az egyén személyes, családi és/vagy szakmai életének minőségét. Ha egy adott személy életében jelen van a folyamatos szerencsejátékozás akkor észrevehetjük a negatív hatásokat. Az állandó játék eltorzíthatja az egyén gondolkodását, sőt például tagadóvá, esetleg babonássá is válhat tőle. Csak, hogy egy példát említsek, például, hogy meg van róla győződve, hogy hétfőn és szerdán csak X helyen játszhat.

DCB: Melyek a szerencsejáték-függőség okai és főbb kockázati tényezői?

Diana: A kockázati tényezőket meghatározzák a pszichoszociális vonatkozásokhoz kapcsolódó szempontok. Vagyis az, hogy egyes egyének impulzívak, versengőek, energikusak és hamar unatkoznak, mások depressziós és magányos emberek, akik akkor játszanak, amikor tehetetlennek, bűnösnek vagy depressziósnak érzik magukat. Ugyancsak hajlamosító tényező lehet a fiatalok esetében a családtól, a környezettől tanult modell. A szerencsejátékokhoz való könnyű hozzáférés egy másik fontos kockázati tényező.

DCB: Mentális problémának tekinthető-e a szerencsejáték-függőség, és mennyire veszélyes más függőségekhez képest?

Diana: A kóros szerencsejáték olyan rendellenesség, amely mindenképpen hatással lehet a pszichoszociális működésre, a testi és lelki egészségre egyaránt.

DCB: Mit jelent a maladaptív viselkedés egy függő ember esetében?

Diana: Az ilyen rendellenességben szenvedő egyének veszélyeztethetik, vagy egyenesen el is veszíthetik fontos kapcsolataikat a családtagokkal és a barátokkal. Ennek a fő oka az ismétlődő hazugságokban keresendő, amelyek célja a szerencsejátékban való részvétel mértékének elrejtése, vagy az a tény, hogy pénzösszegeket kér a játékkal kapcsolatos adósságok kifizetésére. A rendellenesség fennállása az érintett személy szakmai vagy tanulmányi életét is érintheti. Ez összefüggésbe hozható a hiányzásokkal, illetve a rossz munkahelyi vagy iskolai teljesítménnyel is.

DCB: Milyen szövődményei lehetnek a szerencsejáték-függőségnek, és hogyan nyilvánul meg a betegség súlyos/előrehaladott formája?

Diana: A függőség súlyosságát a tüneteket mutató személy esetében úgy állapítjuk meg, hogy ellenőrizzük a korábban felsorolt diagnosztikai kritériumokat. Minél több kritérium érvényesül az egyén esetében, annál súlyosabb az állapota.

DCB: Milyen veszélyekkel néz szembe egy függő személy, ha figyelmen kívül hagyja a saját függőségét?

Diana: Általában a veszélyek, amelyekkel a függő személyek találkoznak, a felmerülő anyagi problémákkal, munkahely elvesztésével, a kapcsolatok és az egyén társadalmi életének megromlásával kapcsolatosak. De minden attól függ, hogy az illető milyen stádiumban van jelenleg.

DCB: Hogyan segíthetnek a legkönnyebben egy játékfüggőnek a körülötte lévő személyek?

Diana: Azoknak a személyeknek, akik ilyen problémával találkoznak a környezetükben először is meg kell érteniük, hogy a függővé válás nem választás, nem bűn és nem akarat kérdése. Ugyanakkor az a döntés, hogy megtesz-e valamit, vagy sem ezzel a függőséggel kapcsolatban, az csakis az adott személy döntése. Természetesen az érintetteknek gyakran célzott segítségre van szükségük a helyzet kezeléséhez és leküzdéséhez.

DCB: Létezik-e konkrét kezelés az ilyen problémák megoldására? Ha igen, melyek a lehetőségek?

Diana: A szenvedélybetegségek kapcsán, teljesen mindegy, hogy a függőség milyen típusáról beszélünk, a terápiás megközelítés minden esetben nagyon összetett. Nyilvánvalóan a visszaesés esélyének csökkentése érdekében fontos, hogy a család és a hozzátartozók támogassák az érintettet, és aktívan részt vegyenek a rehabilitációs folyamatban.

DCB: Milyen lépéseket kell követniük és betartaniuk a szenvedélybetegeknek a gyógyulás érdekében?

Diana: Ahogy mondtam, minden a probléma elismerésével kezdődik. Fontos tudni, hogy vannak függőségekre szakosodott klinikák. Az ilyen központokban a kezelési programba való felvétel előtt felmérik az egyéni, családi és társadalmi jellemzőket, hogy megértsék az egyes betegek életének sajátos kontextusát, és egyénre szabott terápiás programot tudjanak kidolgozni.

DCB: Mennyi ideig tarthat a kigyógyulás egy ilyen betegségből/függőségből?

Diana: A szakemberek súlyosságtól függően, előre meghatározzák a rehabilitációs programok szükséges időtartamát is. A terápiás megközelítés teljesen egyénre szabott, és egy sor terápiás komponenst tartalmaz: motivációs interjú, egyéni terápia, visszaesés megelőzés, csoportterápia, pszicho-oktatás, esetkezelés.

DCB: A szerencsejáték-függőség olyan probléma, amely, ha már megoldódott újra vissza tud térni? Ha igen, mennyire könnyen sebezhető az a személy, aki már megküzdött egy ilyen helyzettel?

Diana: Tudni kell, hogy a függőség az krónikus betegség. Sajnos ebben az esetben nem beszélhetünk gyógyulásról. Célunk a rehabilitáció. A függőségből való felépülés az egyén részéről egy összetett folyamatot kíván, amely elsősorban a változáson alapszik. Ennek a folyamatnak a része a függőség felismerése, a kigyógyulás motivációjának növeléséhez szükséges erőforrások azonosítása, és természetesen egy függőségtől mentes életmód elsajátítása és fenntartása.

DCB: Azok, akik szenvedélybetegek környezetében élnek, ők mit tehetnek, hogyan segíthetnek a függő személynek még azelőtt, hogy elveszítenék türelmüket és erejüket?

Diana: A társadalom gyakran toleránsabb azokkal az emberekkel szemben, akik testi betegségben szenvednek, mint azokkal, akiknek mentális vagy érzelmi rendellenességük van. A fizikai betegségek tapinthatóak, láthatóak vagyis sokkal valóságosabbnak és indokoltabbnak tűnnek, mint a mentális betegségek. Az előzőekben az egyik válaszomban azt mondtam, hogy a függőség nem választás, nem gyengeség vagy bűn. Ez egy olyan rendellenesség, amely korai jeleket ad az érintett személy esetében, és amelyet a környezete általában vagy minimalizál, vagy normalizál. Bármilyen függőség sokkal könnyebben kezelhető lenne, ha még a kezdeti stádiumban sikerülne elejét venni. Minél korábban azonosítják a függőséget, annál könnyebb a rehabilitáció, és annál kisebb a visszaesés esélye is.

DCB: Milyen tanácsot tud adni szakemberként azoknak, akik ilyen függőséggel szembesülnek?

Diana: Létezik egy pszicho-szociális tényezőkhöz kapcsolódó összetevő, amely sajnos kedvez a szerencsejáték-függőségnek. Az első amit ajánlanék, hogy az érintettek találjanak alternatív módszereket az érzelmeik kezelésére. Megfigyelhető ugyanis ezeknél az embereknél egy olyan viselkedési minta, amely azt mutatja, hogy rendszerint visszatérnek és táplálják függőségüket olyan helyzetekben, amikor például egyedül érzik magukat, unatkoznak, vagy esetleg vitáztak a partnerükkel, vagy csak egy stresszes munkanap után úgy érzik, hogy a szerencsejáték megnyugtatja és ellazítja őket. Az ilyen viselkedések helyettesíthetők más tevékenységekkel, ilyenek lehetnek például a különböző sportok, a baráti társasággal való időtöltés vagy akár a relaxációs technikák gyakorlása.

A másik javaslatom, hogy kerüljük el a negatív hatásokat. Itt jelenik meg a környezetünk kiemelt szerepe. Említettem a baráti társasággal eltöltött idő fontosságát, de az is nagyon lényeges, hogy olyan szociális közegbe járjunk, ahol pozitív emberekkel találkozhatunk, ahol építő jellegű tevékenységet folytató emberekkel kapcsolódhatunk. Az is fontos, hogy kerüljük el azokat a helyeket és helyzeteket, amelyek játék iránti vágyat válthatnak ki belőlünk. Elképzelhető, hogy ennek érdekében változtatnunk kell  néhány megszokott napi rutinon, ha csak úgy tudjuk elkerülni a kísértést, akkor változtassunk például az otthonunkból a munkahelyünkre vezető útvonalon, vagy egyéb napi rutinhelyzeteken, amely önmagában fokozhatja a játék iránti vágyat. Nagyon fontos az elszigetelődés elkerülése is, hiszen a magány pillanatai a szenvedélybetegek legfőbb ellenségei.

DCB: Mit tanácsol azoknak, akik a szenvedélybetegek környezetében élnek?

Diana: A család és a környezet nagy hatással van a függő személy állapotának alakulására. A környezet részéről nagyon fontos, hogy pozitív hatású tevékenységekbe vonják be a függőséggel küzdő személyt. Támogassák őt a felépülési folyamatban, és fontos, hogy megértsék, hogy néha a visszaesések is a folyamat részét képezik. Azt tudom üzenni, hogy sose veszítsék el a reményt és a motivációt, hogy segítséget nyújtsanak a függőséggel élő családtagjuk, barátjuk számára.

Ez a cikk Diana Zazula pszichológus támogatásával készült, aki a Iocucioc pszichológiai podcast producere, és YouTube-csatornája is van ugyanezen a néven. Diana honlapja itt érhető el: www.iocucioc.ro.

Ha kérdésed van a szerencsejáték-függőséggel kapcsolatban, írj üzenetet a [email protected] e-mail címre, és merd szakember segítségét kérni! A szerencsejáték függőség kezelése nem kell, hogy egyéni kihívás legyen, éppen ezért jöttek létre az olyan szerencsejáték függőség fórum hálózatok, amelyek ennek a kellemetlen állapotnak a leküzdésében segítik az arra rászorulókat. 

Ez a cikk teljes egészében a Deluxe Marketing Limited tulajdona, és csupán a vállalat írásos engedélyével felhasználható.